Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy mennyire egyértelmű manapság, hogy a művészetek építenek, és alapvetően jónak mondunk mindenféle művészeti alkotást. Az iskolában irodalomból sok regényt kellett elolvasnunk. Amikor arra gondolok, hogy az amerikai otthonoktatók saját maguk választhatják ki az olvasandó irodalmat gyermekeik számára, akkor kicsit irigykedem. Azonban lehet, hogy az is elég a mi esetünkben, ha helyesen elemzünk egy művet, vagyis helyes (isteni) értékrend szerint. De vajon fel vagyunk-e készülve erre, ha nekünk ezt senki nem tanította, és belénk rögzültek azok az elemzési módok, amiket az iskolában tanultunk?
Vegyük például az Anna Kerenyinát. Ha jól emlékszem ebben a regényben a férj a negatív szereplő az elemzés szerint, aki kegyetlenül elválasztja és elidegeníti az anyát gyermekeitől. Persze ez valóban kegyetlen dolog. Az anya pedig végső elkeseredettségében vonat alá veti magát, ezáltal egyfajta mártír lesz.
Mi is vezetett a problémához? Az anya hűtlensége. Megcsalta férjét, másba szeretett bele. Nem szeretném mentegetni itt a férjet, csupán azon elgondolkodni, hogy mit is tanítanék meg ebből a történetből a gyerekeimnek.
Isten szemében az anya bűnt követett el, ez vezetett a további problémákhoz. Ezek szerint a keresztyén és világi interpretáció teljesen szemben áll egymással. Keresztyén szemmel a nő bűnös, világi szemmel mártír.
Vegyük például az Anna Kerenyinát. Ha jól emlékszem ebben a regényben a férj a negatív szereplő az elemzés szerint, aki kegyetlenül elválasztja és elidegeníti az anyát gyermekeitől. Persze ez valóban kegyetlen dolog. Az anya pedig végső elkeseredettségében vonat alá veti magát, ezáltal egyfajta mártír lesz.
Mi is vezetett a problémához? Az anya hűtlensége. Megcsalta férjét, másba szeretett bele. Nem szeretném mentegetni itt a férjet, csupán azon elgondolkodni, hogy mit is tanítanék meg ebből a történetből a gyerekeimnek.
Isten szemében az anya bűnt követett el, ez vezetett a további problémákhoz. Ezek szerint a keresztyén és világi interpretáció teljesen szemben áll egymással. Keresztyén szemmel a nő bűnös, világi szemmel mártír.
Úgy látom, hogy az ördög nagyon ravasz cselt talált ki, hogy báránybőrbe bújtassa a farkast. Nem vagyok irodalomellenes, csak szeretnék mindent Isten szemszögéből megvizsgálni, és nem csak templomban és hittanórán beszélni Isten igéjéről.
Kíváncsi vagyok a véleményedre!
Kíváncsi vagyok a véleményedre!
3 megjegyzés:
Egyetértünk.:)
Már régebben összefutottam a blogoddal, de csak most bogarásztam át. Az élő könyvekről majd én is szeretnék írni. Az irodalomról meg nekem is az a véleményem, hogy nem mindegy, hogyan elemezzük. Az Anna Karenina pl szerintem fantasztikusan jó regény, és Tolsztoj egy létező problémáról ír (amit az adott korban elég kevesen ismertek fel, pláne nem férfiak!), ami persze nem menti fel Annát, de a férjét sem! És ott van Lenszkij és Kitty története, akik viszont tényleg követendő és követhető példát adnak. Na, szóval nagyjából egyetértek veled, de azért meg akartam kicsit védeni a regényt is:)
És nagyon jó a blog, vissza fogok járni ide!
kilike, én sem úgy értem, hogy mindent dobjunk a tűzbe, hanem, ha a gyerek elolvas egy ilyen regényt, akkor ne álljunk meg ott, hogy z egy fantasztikus irodalmi mű, hanem beszéljünk arról is, hogy mit tanít nekünk.
Én is bekukkantottam hozzád. Köszi, hogy irtál.
Megjegyzés küldése