2009. január 3., szombat

Mit tanultunk az elmúlt évben?

2008 márciusában kezdtem a gyerekeimet angolul tanítani tudatosan, ehhez nemsokkal később társult az ukrán is. Szókártyák és Power Pointos vetítések mutatásával, zenehallgatással, egyszerű mesék nézésével tanultunk. Johanna legelőször ellenállt. Egyáltalán nem akart tanulni. De aztán lassan megenyhült, és már őt is érdekelte. Ez még nem volt tudatos otthonoktatás, inkább csak nyelvtanulás, de az is játékosan. Johannára úgy ragadt, mint a kosz :)

Nem sokkal később, néhány hónap múlva néztem utána az otthonoktatásnak komolyabban. Megismertem Perla honlapját és blogját, ami nagy segítség, új távlat volt számomra. Azt hiszem a legfontosabb az volt, hogy a gyereknevelésben találtam új, hatékony, Isten szerinti módszerre. De az otthonoktatás felfedezése sem elhanyagolható szempont.

Nyár elején kezdtünk el "tanulni" Johannával. Tankönyveket vettem meg, amiket aztán félre is tehettem. Sokkal jobban ment a tanulás, ha hagytam, hogy a Johanna saját üteme, képességei szerint haladjunk. Perla tanácsára eredeti szövegeket kezdtünk olvasni, nem csak kis szótagokat, "Mama ül" szerű mondatokat. Az első meglepetés az volt, hogy Johanna néhány hónap tanulás után egyszercsak elkezdett folyamatosan olvasni. Azt hitte (hittük), hogy csak a nagybetűket ismeri, de egyszer elé tettem egy nyomtatott, kisbetűs szöveget, és azt is el tudta olvasni. Ekkor megjegyezte, hogy ő csak nagybetűket tud olvasni. Ekkor felvilágostottam, hogy éppen most olvasott el egy kisbetűs mondatot. Ettől mindketten felvillanyozódtunk. Ekkor kapta meg Mikulásra a Bibliáját.
Az írásgyakorlást is iskolai munkafüzetekkel kezdtük nyomtatott nagybetűkkel, aztán ezt is félretettük, és most írott betűket ír, de egyelőre csak ráír a halványan mondatokra. Ezt is mind az interneten találtam ingyen. Hihetetlen, hogy drága munkafüzetek és tankönyvek nélkül, szinte ingyen mennyi mindent meg lehet tanítani egy gyerekenek otthon fegyelemmel és szeretettel.
Matematikából első osztályos színes munkafüzetet használtunk, amit nagyon szeretett, amíg el nem jutottunk benne az összeadásig. A Bluedorn házaspár szerint, akik 5 gyermeküket tanították otthon (mára már felnőttek, és mind igazi egyéniségek, művészek, írók lettek), a matematikát csak 10 éves korban kell elkezdeni úgy, ahogy azt az iskolában tanítják. Szerintük sokkal fontosabb előbb halmazokkal, és legelőször fejben megtanítani a gyermeket ugyanarra (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, törtek stb), amit az iskolában írva és elvontan tanítanak. Erről itt olvashatsz angolul. Johanna már megtanulta a számokat leírni tízig, és néhány számot össze tud adni fejben.Angolból nagyon sokat tanultunk. Megvettünk egy jó tankönyvet munkafüzettel, kazettával: Get Set Go, második szint. Nagyon szereti. Akkor vesszük elő, amikor kedvünk van hozzá, és gyönyörűen haladunk. Már magától is megfogalmaz mondatokat. Néha együtt tanítjuk Samut angol CD-ket hallgatva. Az ukrán kicsit nehezebben megy, mert nem tudok ukránul. Ezért egy barátnőmhöz járunk hetente egyszer játékos tanulásra. És írtam egy mesekönyvet, amihez ukrán CD van: Johi nyuszi ukránul tanít.
A szlovákot is elkezdtük tanulni, mert Johannának egy év múlva vizsgázni kell első osztályos szlovák nyelvből. Szlovákul se tudok, úgyhogy ehhez is segítség kell. Isten csodálatosan kirendelt számunkra egy kedves hölgyet, aki a közeli városban lakik és szlovák anyanyelvű. Vele tanulunk.














Nagyon fontosnak tartom a felovasást is. Nem csak meséket olvasunk, hanem játék, fürdés közben gyermekregényeket olvasok fel nekik. Elovastuk az eredeti Pinokkiót (kétszer), az Alice csodaországbant, és az Erdei kunyhót nyár óta. Ezzel fegyelemre tanítom, hogy akkor is csöndben van, ha esetleg nem a legérdekesebbet olvassuk, és fejlesztem a szókincsét,nem beszélve a tanulságok leszűréséről. Meg szoktam kérni, hogy mondjon vissza mondatonként néhányat abból, amit olvastunk. Ezzel a memóriáját fejlesztem.

Utoljára hagytam pedig a legfontosabb a hitbeli nevelés. Bibliát olvasunk (nem gyermekbibliát), imádkozunk, beszélgetünk. Igéket tanulunk. Az imádság hétköznapjaink része lett. Egyszer az autóban ülve próbáltam valamit kezdeni az ölemben ülő és hisztiző, ordító Sámuellel, amikor Johanna megszólalt: "imádkozzál!" :) Örülök, hogy megértette ez a legjobb megoldás mindenre. Máskor elmondtam neki, mennyire hálás vagyok, hogy Isten meghallgatta imádságomat, és megérkeztek a könyvek, amiket rendeltem. Erre a lányom: "látod? Nem nyavalyogni kell, hanem imádkozni" :) Szeretném, ha megtanulná, hogy engedelmeskedni kell Istennek, szülőknek, elöljáróknak. Elméletben már tudja, csak néha a gyakorlattal van baj, de jó úton haladunk.

Nagyon érdekes olvasmány a tíz év alatti korosztályról: Mit tanítsunk meg gyermekeinkek 10 év alatt? Ez is angolul olvasható itt. Remélem, lesz időm lefordítani, mert engedélyt már kaptam a szerzőtől, hoyg feltehessem ide magyarul.

A szociális fejlődésükben segít, hogy meglátogatjuk kisgyermekes barátainkat, vagy együtt lehetnek pár napra távol élő unokatestvéreikkel.
Johanna 5 és fél éves, Sámuel másfél lesz. Elképesztő, hogy mennyi mindent megtanultunk fél év leforgása alatt. Mindezért nagyon hálás vagyok Istennek. És egyáltalán nem félek, hogy a lányom valamit nem tanul meg, vagy hogy elveszett lesz.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon bátorító volt olvasni ezt a bejegyzést! :)
Kívánok még sok hasonló sikerélményt és örömöt az otthontanulásban!!!

Unknown írta...

Örülök, hogy bátorító, nekem is az, miután így sorbavettem. :) Ha nem vettem volna így számba, akkor elkeseredtem volna, hogy alig tanultunk valamit, és lám... nem igaz. Kívánok nektek is hasonló évet!